Jelentkeztem egy keresztény meditációs kurzusra, tegnap volt az első alkalom, még bujkál bennem a betegség, most épp az ínyem van gyulladásban, s szinte végig, a meditáció alatt a fájdalom kísért végig.
Íme az első felismerésem, a fogammal kapcsolatos, azzal a bizonyos foggal, ami akkor fájdult meg először, amikor 2010 júniusában öngyilkosságra készültem, s a fájdalom a fogamban végigkísért még akkor is, amikor végül az élet mellett döntöttem. Nyolc hónappal ezelőtt jutottam olyan anyagi körülmények közé, hogy sikerült megcsináltatnom, s attól fogva kétszer levált a tömés, többször bevérzett az ínyem, legutoljára épp egy hete vált le a fogpótlás, megmagyarázhatatlan módon, s most ismertem fel végre, s a fájdalom épp erre figyelmeztet, hogy az élethez és halálhoz való viszonyulásomban még vannak elvarratlan szálak, még dolgom lesz ezzel a "foggal", s a mögötte rejlő lelki problémával.
Hát nem erre számítottam, amikor a kurzusra jelentkeztem! Békés önmagamba figyelést, s harmóniát a világgal szerettem volna elérni, e helyett vár rám egy újabb küzdelem, még nem tudom mivel, de ennek a dolognak végére kell járnom.